Az ókori Egyiptomban az állatokat szentként tisztelték, isteneik és istennőik állatok alakjában jelentek meg. Az egyik ilyen isten Anubisz, akit legtöbbször kutyaként vagy sakálként tüntettek fel, s meglepő hasonlóságot mutat a fáraó kutyával. Később az egyiptomi királyok és nemesek mindennapi életében nagy szerepet töltött be, egyfajta státuszszimbólumnak számított.

Nagyon ritka kutyafajta, az egész világon 2600 példány él belőle, tenyésztése szigorú követelmények közé van szorítva. Magyarországon mindössze egy házaspár van, aki ezzel foglalkozik. Csak akkor adnak el egy kölyköt, ha meggyőződnek a leendő gazda alkalmasságáról, hogy valóban felelősségteljes és állatszerető ember. Aztán mikor már az új gazdinál van a kiskutya, random látogatásokkal végeznek ellenőrzést. Az agarak családjába tartozik. Eredetileg nyúlvadászatra tenyésztették ki.

A fáraókutya játékos, értelmes és barátságos, viszonylag engedelmes és kedves természetű eb. Szorosan kötődik gazdájához és családjához. Kiegyensúlyozott és jóindulatú, emellett eléggé éber és bátor is. Jól fejlett vadászösztöne még az ókorban alakult ki. Gyerekekkel jól kijön, az idegenekkel szemben viszont tartózkodó, de nem agresszív, és nem is félénk. Kutyatársaival szemben dominánsan viselkedik, de ez a korai szocializációval könnyen kinevelhető. Viszont nem ajánlott macskákkal és más háziállatokkal együtt tartani, mivel azokat zsákmánynak tekinti.

Nem bírja a lakásban tartást, csak is olyan gazdinak ajánljuk, akinek van megfelelő tere, hogy ez a nagy mozgásigényű eb szaladgálhasson. De ha kifutkosta magát, előszeretettel pihen meg a bőr kanapén, vagy a gazdi ágyán.