Kedves Városlakók! Elérkeztünk egy rendkívül népszerű kutyafajtához, ami nemesi vérnek indult, de aztán a magyar lakótelepek kedvenc ölebe lett belőle. Pedig ez a kutya sokmindent tud, márcsak azért is, mert tudatos tenyésztés eredménye, régi és nemesi vérvonal húzódik benne. A tömeges szaporítás persze neki se tett túl jót, de ettől még imádnivaló, bohókás és kivérelesen, kutya létére még önző is tud lenni. Hiába, a hajbókoló udvaroncok genetikailag kódolva lettek a sejtjeikbe.
Mit lehet tudni róluk?
Egyes források szerin a westie Edward Donald Malcom ezredes keze közt született az 1800-as években. A legenda szerint egy vörös színű terrierjét egy vadászaton a róka helyett lőtték meg, az esetet követően az ezredes úgy vélte, hogy további vadászataihoz egy feltűnő, hófehér eb lenne a legkiválóbb társa. Más források szerint egyenesen Argyll hercegnek köszönhető a szépséges westie megjelenése. Így vagy úgy, a kutyafajta nemesi származása elvitathatatlan. "A fajta kialakulása kapcsán sokan megemlítik a skót terrier szerepét, sőt általánosságban legnépszerűbb elméletnek a cairn terrierekből válogatott fehér egyedek skót terrierrel történő keresztezését tartják. Noha keveredésük bizonyítékokkal nem alátámaszható, a korabeli fényképek tanúsága szerint Malcolm ezredes első tenyészállományának egyedei kifejezetten hosszú fejű, már-már skótos megjelenésű westie-k voltak, ezért nem kizárható, hogy valamikor, valahol használhatták őket a fajta kialakításához. Ennek tükrében szinte „freudi elszólásnak” is beillik az a két fajtát egymás mellett ábrázoló whisky-címke, amely a keleti filozófia szellemiségében is izgalmas elmélkedésekre ösztönözhet. Lehet, hogy csupán véletlen egybeesés műve, mindenesetre érdekes, hogy a fekete skót és a fehér westi együtt nemcsak színükben hordozzák a jing és jang motívumot. A skót terrier introvertált, kissé mizantróp beállítottságával, komoly arckifejezésével szemben, a westie külvilág felé nyitott és barátságos jelleme, mosolygós tekintete szintén markáns ellentétpárt alkot." (idézet a kutya.hu oldalról)
Jellemét tekintve a west highland white terrier jó természetű, játékos, könnyen idomítható, szófogadó, de a terrierek makacssága rá is jellemző. Az idegenekkel szemben barátságos, a gyerekekkel jól kijön. A barátságos alatt azt érjük, hogy nem izgatják fel magukat különösebben a társaságodban, de annyira nme is zavarod őket. Ha nem vagy benne a KÖR-ben, akkor csak aranyodan levegőnek néznek. Élettel teli, bohókás és nagyon kedves, ám néha kissé önző és csökönyös. Dominanciára való hajlamát nem fizikai küzdelem árán érvényesíti, kerüli a más kutyákkal való konfliktusokat, a józan gondolkodás és jól nevelt viselkedés elsajátításához azonban következetes nevelést igényel. Engedelmességre a westie-ket is nevelni kell, ezt leginkább akkor látjuk be, amikor összeakadnak egy macskával: ősi vadászösztönétől hajtva fénysebességgel ered bármilyen kilenc életű macska nyomába. Ugyanígy a baromfiudvar lakói, vagy a kisrágcsálók sincsenek biztonságban a független, villámgyors kiskutyától, és az azonos nemű ebeknek könnyen nekiugrik. Nem bírja ugyanis a versengést. Ezt a kellemetlen, és néha önveszélyes viselkedését szocializációval és következetes neveléssel azonban orvosolhatjuk.